Újév
Január elseje a polgári év kezdőnapja az egyházi év mindmáig advent első napjával kezdődik. A változó év kezdet miatt nevezik kiskarácsonynak is. A II. Vatikáni Zsinat után Mária istenanyaságának ünnepe.
Vízkereszt
A második katolikus zsinatkor döntötték el az időpontját, minden év január 6-án a három királyok látogatásának ünnepe. 2013-tól parancsolt ünnep, függetlenül attól, hogy vasárnapra esik-e az ünnep. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör záró-és a farsang kezdőnapja. Az egyházközösségünkben az év első vasárnapján ünnepeljük a vízkeresztet, a szentmisén történik a vízszentelés és ezt követően a hívek a saját otthonukba visznek a megszentelt vízből. A szentelt víz tartóit ebből töltik fel egész évben. Napjainkban a vízkeresztet követő házszentelések elmaradtak.
Gyertyaszentelő Boldogasszony
Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban és ezen a napon szentelték Istenné Jézust. Tartja február 2-án a Katolikus Egyház. Szentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe, egyike a legrégibb szentelményeknek. Az ünnep már a magyarországi miseliturgia legősibb forrásában, a XI. századbeli Hahóti-kódexben is előfordul. Nálunk február első vasárnapján történik, a hívek által hozott gyertyák megszentelése, ezt követően hazavitele. A helyi népszokás szerint ezt a szent gyertyát égették jégeső, vihar, villámlás, betegségek esetén
Balázs-áldás
Szent Balázs napja, február 3-a, a Szent Balázs vértanú emlékére történik ez a szertartás. A pap a Szent Mise vége után régebben X, ma Y alakban tart gyertyát a hívek álla alá és a pap a következő imát mondja el.
„Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.”
Nagy Böjt
Szent idő, Jézus Krisztus negyven napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékezete hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig.
Hamvazószerda
A nagyböjt kezdő napja, húsvét vasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap. Jézus negyven napos böjtjét szimbolizálja. E napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jó lakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani. Napjainkban ezt a napot még megtartjuk
Virágvasárnap
A nagyhét kezdete, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Liturgiájának sajátossága a barkaszentelés és a Passió eléneklése. Napjainkban a misén nincs igehirdetés csak a Passió eléneklése, a mise végén a megszentelt barkát a hívek hazaviszik.
Nagyhét
A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, három szent napja a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Napjainkban egyházunk oldallagosan van ellátva ezért ezek a liturgikus ünnepek a kétsopronyi Anya Szent Egyháznál kerülnek bemutatásra. A kondorosi hívek többsége Kétsopronyra valamint Hunyára jár a szertartásokra.
Húsvét
Kétnapos mozgó ünnep. Húsvétvasárnap a feltámadás vasárnapja a liturgikus év legnagyobb ünnepe. Ez a szent mise Kondoroson kerül megtartásra. Korábban e napon feltámadási körmenetet tartottak a templomok, amikor is a menet a templom körül énekekkel és imádsággal hirdette Isten feltámadását. Napjainkban ezt a szokást nem tartják, az étel, ital megáldása sem szokás. Húsvéthétfőn csak tanácsolt ünnep, nincs mise, ezen a napon a locsolkodás a jellemző.
Templombúcsú
Templomunk a Szűz Anya oltalma alatt áll, mégpedig az Ammuntiatio B. Marine s virginis ünnepe a templom búcsújának a napja. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony, amelynek ünnepe nagyböjt hetére esik, ezért húsvét utáni első szombaton tartjuk. A templombúcsú alkalmával a környező települések hívei és papjai is részt vesznek. Ilyenkor a szentmisét követően a templomkertben vendégül látják a megjelent híveket kaláccsal, teával. A megjelent egyházi méltóságok a plébánia épületében részesülnek vendéglátásban.
Búzaszentelés
Áprilisban, Szent Márk napjához közeli vasárnapon végezzük a szertartást. Régen a határ, a búza és gabonaföldek megáldása történt. A II. Vatikáni zsinat utáni törvények szerint, a búzaszentelés a templomban történik, ahol a pap a mezőről behozott búzát áldja meg. Nálunk a szentmisén az asztalra elhelyezett zöldbúzát az áldás után a hívek hazaviszik.
Pünkösd
A szentlélek eljövetelének ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik napon. Mozgó ünnep, húsvét dátumától függően május 10 és június 13 között.10 Kétnapos ünnep. 1990-es évektől a pünkösd- hétfő ismét munkaszüneti nap. A pünkösd vasárnapi szent misén nagyobb lélekszámban jelennek meg a hívek. Pünkösd hétfőnek nincs a településen néprajzi jelentőségű ünnepe.
Úr napja
Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösdöt követő tízedik nap. A templomkertben a templom négy sarkára régen Úr napi sátrakat, ma már négy kis oltárt készítünk, mely a világ négy égtáját jelképezi. A fából épített oltárok kereteit előző nap kerülnek felállításra. Másnap reggel színes, díszes virágokkal megtelt kosarakkal érkezve gyülekeznek a hívek az oltárok díszítésére. Párokba rendeződve kezdi el mindenki a maga színes oltárát díszíteni. Az első oltár a Jézus Szíve oltár- alapszíne a piros – a szív a szeretet, az élet adója, melyet a piros szín képvisel. A kereten kifeszített fényes piros selyemre tűzik fel a díszítő virágokat- itt apró virágsokaságokból keresztet formálunk. A keret előtti asztalt terítőkkel lefedve, helyezzük rá a Jézus szíve szobrot, virággal telt vázákkal, gyertyatartókkal körülvéve. A második oltáron a Szűzanya szobra kerül elhelyezésre – itt a domináns szín a fehér és a világoskék. Ugyanúgy virágvázákkal és gyertyatartóval díszítve.
Mindenszentek ünnepe
Korábban tanácsolt ünnep volt, de 2013-tól bekerült a parancsolt ünnepek közé. November 1-én ünnepeljük az összes szentet, megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt név szerint nem emlékeznek meg. Ezen a napon a szentmise keretében a halottak lelki üdvéért imádkozunk, a szent misét követően kivonulunk a római katolikus Újtemetőbe az atyával, ahol a temetői főkeresztnél imádkozunk. Ilyenkor az atya, kérésre megszenteli a sírokat.
Halottak napja
A Halottak napjának megünneplése több mint egy évezredes múltra tekint vissza a katolikus egyháznál. Odilon clunyi apát, a bencés szerzetesek számára 998-ban elrendeli, hogy amint november 1-én Mindenszentek napján tartják, úgy a következő napon minden halottra emlékezzenek.
Advent
Az egyházi év kezdete, a karácsonyt előkészítő időszak, alapgondolata Krisztus várása. Liturgikus színe a lila, bűnbánatot jelképezi. Az egész időszakban az oltár dísztelen, nincs virág. Korábban szokás volt ez időszakban böjtöt tartani, de ennek a hagyománya a 20. század közepén eltűnt. Az adventi gyertyagyújtás a templomban kezdődik advent első vasárnapján szentmisén. Este pedig a község főterén a szökőkútnál a település lakossága számára karácsonyi műsor, vendéglátással egybekötve és meggyújtják az első gyertyát és karácsonyig minden vasárnap így történik. A családokban szintén meggyújtják a gyertyákat az adventi koszorúkon.
Karácsony
Karácsony keresztény ünnep, melyen Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Az ünnep 325-ben került át december 25-ére, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi éjféli misén (dec. 24.) való részvétel, amit nálunk dec.24-én délután 17 órakor tartunk meg. Templomunkban fenyőfát állítunk a szentélybe, és a betlehemi istállót a szent családdal. Hittanra járó gyermekek pedig eljátsszák a karácsony misztériumát.
Év végi hálaadás
Az év utolsó napján tartott hálaadó ájtatosság az elmúlt évben Istentől kapott jótéteményekért. Régebben litánia is volt ezen a napon, a II. Vatikáni Zsinat óta csak szentmise szentbeszéddel van, melyben az egyházközség papja számot ad a híveknek az egyházközség életéről számokban.
Parancsolt ünnep, olyan nap, melyet a Katolikus Egyházban szentmisével és munkaszünettel kell megszentelni.
Ilyen napok:
- január 1. Újév Szűz Mária Isten anyjának ünnepe
- január 6. Vízkereszt Urunk megjelenésének ünnepe
- augusztus 15. Nagyboldogasszony Szűz Mária menybemenetelének ünnepe
- november 1. Mindenszentek ünnepe
- december 25. Karácsony Jézus születésének ünnepe
Tanácsolt ünnep, nem kötelező, de amennyiben lehetséges szentmisén vegyenek részt a hívek.
Ilyen napok:
- február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
- március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony
- június 29. Péter-Pál napja
- augusztus 20. Szent István király ünnepe
- szeptember 8. Kisboldogasszony napja
- december 8. Szeplőtelen Fogantatás napja
- december 26. Karácsony másnapja
- március, április Húsvét másnapja
Veni Sancte
(lat., jöjj el Szentlélek Isten), kezdő szavai a kat. egyházban a pünkösdi szequenciáknak. Használatos a Szentlélek segítségül hivására, u. m. prédikáció előtt, a tanév elején és általában minden fontosabb cselekedet kezdetén.
Tedeum
tedeum – ‘hálaadó katolikus istentisztelet’.
A latin Te Deum főnevesült formája; az ilyenkor, ősi gregorián dallamra énekelt latin nyelvű imádság kezdősorából való: Te Deum laudamus (‘Téged Istenként dicsérünk’).
