Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskola

slide 1
0021.png
Image Slide 2
Image Slide 3
previous arrowprevious arrow
next arrownext arrow

""Arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos."" (Filippi 4,8)

Egyházi év liturgikus ünnepei

01


Újév

Január elseje a polgári év kezdőnapja az egyházi év mindmáig advent első napjával kezdődik. A változó év kezdet miatt nevezik kiskarácsonynak is. A II. Vatikáni Zsinat után Mária istenanyaságának ünnepe.


Vízkereszt

A második katolikus zsinatkor döntötték el az időpontját, minden év január 6-án a három királyok látogatásának ünnepe. 2013-tól parancsolt ünnep, függetlenül attól, hogy vasárnapra esik-e az ünnep. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör záró-és a farsang kezdőnapja. Az egyházközösségünkben az év első vasárnapján ünnepeljük a vízkeresztet, a szentmisén történik a vízszentelés és ezt követően a hívek a saját otthonukba visznek a megszentelt vízből. A szentelt víz tartóit ebből töltik fel egész évben. Napjainkban a vízkeresztet követő házszentelések elmaradtak. 


Gyertyaszentelő Boldogasszony

Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban és ezen a napon szentelték Istenné Jézust. Tartja február 2-án a Katolikus Egyház. Szentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe, egyike a legrégibb szentelményeknek. Az ünnep már a magyarországi miseliturgia legősibb forrásában, a XI. századbeli Hahóti-kódexben is előfordul. Nálunk február első vasárnapján történik, a hívek által hozott gyertyák megszentelése, ezt követően hazavitele. A helyi népszokás szerint ezt a szent gyertyát égették jégeső, vihar, villámlás, betegségek esetén 


Balázs-áldás

Szent Balázs napja, február 3-a, a Szent Balázs vértanú emlékére történik ez a szertartás. A pap a Szent Mise vége után régebben X, ma Y alakban tart gyertyát a hívek álla alá és a pap a következő imát mondja el.

„Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.”


Nagy Böjt

Szent idő, Jézus Krisztus negyven napi böjtölésének és kínszenvedésének emlékezete hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig.


Hamvazószerda

A nagyböjt kezdő napja, húsvét vasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap. Jézus negyven napos böjtjét szimbolizálja. E napon 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jó lakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani. Napjainkban ezt a napot még megtartjuk 


Virágvasárnap

A nagyhét kezdete, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának ünnepe. Liturgiájának sajátossága a barkaszentelés és a Passió eléneklése. Napjainkban a misén nincs igehirdetés csak a Passió eléneklése, a mise végén a megszentelt barkát a hívek hazaviszik.


Nagyhét

A nagyböjt utolsó hete a nagyhét, három szent napja a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Napjainkban egyházunk oldallagosan van ellátva ezért ezek a liturgikus ünnepek a kétsopronyi Anya Szent Egyháznál kerülnek bemutatásra. A kondorosi hívek többsége Kétsopronyra valamint Hunyára jár a szertartásokra. 


Húsvét

Kétnapos mozgó ünnep. Húsvétvasárnap a feltámadás vasárnapja a liturgikus év legnagyobb ünnepe. Ez a szent mise Kondoroson kerül megtartásra. Korábban e napon feltámadási körmenetet tartottak a templomok, amikor is a menet a templom körül énekekkel és imádsággal hirdette Isten feltámadását. Napjainkban ezt a szokást nem tartják, az étel, ital megáldása sem szokás. Húsvéthétfőn csak tanácsolt ünnep, nincs mise, ezen a napon a locsolkodás a jellemző. 


Templombúcsú

Templomunk a Szűz Anya oltalma alatt áll, mégpedig az Ammuntiatio B. Marine s virginis ünnepe a templom búcsújának a napja. A templom védőszentje Gyümölcsoltó Boldogasszony, amelynek ünnepe nagyböjt hetére esik, ezért húsvét utáni első szombaton tartjuk. A templombúcsú alkalmával a környező települések hívei és papjai is részt vesznek. Ilyenkor a szentmisét követően a templomkertben vendégül látják a megjelent híveket kaláccsal, teával. A megjelent egyházi méltóságok a plébánia épületében részesülnek vendéglátásban.


Búzaszentelés

Áprilisban, Szent Márk napjához közeli vasárnapon végezzük a szertartást. Régen a határ, a búza és gabonaföldek megáldása történt. A II. Vatikáni zsinat utáni törvények szerint, a búzaszentelés a templomban történik, ahol a pap a mezőről behozott búzát áldja meg. Nálunk a szentmisén az asztalra elhelyezett zöldbúzát az áldás után a hívek hazaviszik. 


Pünkösd

A szentlélek eljövetelének ünnepe, a húsvét utáni ötvenedik napon. Mozgó ünnep, húsvét dátumától függően május 10 és június 13 között.10 Kétnapos ünnep. 1990-es évektől a pünkösd- hétfő ismét munkaszüneti nap. A pünkösd vasárnapi szent misén nagyobb lélekszámban jelennek meg a hívek. Pünkösd hétfőnek nincs a településen néprajzi jelentőségű ünnepe. 


Úr napja

Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösdöt követő tízedik nap. A templomkertben a templom négy sarkára régen Úr napi sátrakat, ma már négy kis oltárt készítünk, mely a világ négy égtáját jelképezi. A fából épített oltárok kereteit előző nap kerülnek felállításra. Másnap reggel színes, díszes virágokkal megtelt kosarakkal érkezve gyülekeznek a hívek az oltárok díszítésére. Párokba rendeződve kezdi el mindenki a maga színes oltárát díszíteni. Az első oltár a Jézus Szíve oltár- alapszíne a piros – a szív a szeretet, az élet adója, melyet a piros szín képvisel. A kereten kifeszített fényes piros selyemre tűzik fel a díszítő virágokat- itt apró virágsokaságokból keresztet formálunk. A keret előtti asztalt terítőkkel lefedve, helyezzük rá a Jézus szíve szobrot, virággal telt vázákkal, gyertyatartókkal körülvéve. A második oltáron a Szűzanya szobra kerül elhelyezésre – itt a domináns szín a fehér és a világoskék. Ugyanúgy virágvázákkal és gyertyatartóval díszítve.


Mindenszentek ünnepe

Korábban tanácsolt ünnep volt, de 2013-tól bekerült a parancsolt ünnepek közé. November 1-én ünnepeljük az összes szentet, megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt név szerint nem emlékeznek meg. Ezen a napon a szentmise keretében a halottak lelki üdvéért imádkozunk, a szent misét követően kivonulunk a római katolikus Újtemetőbe az atyával, ahol a temetői főkeresztnél imádkozunk. Ilyenkor az atya, kérésre megszenteli a sírokat.


Halottak napja

A Halottak napjának megünneplése több mint egy évezredes múltra tekint vissza a katolikus egyháznál. Odilon clunyi apát, a bencés szerzetesek számára 998-ban elrendeli, hogy amint november 1-én Mindenszentek napján tartják, úgy a következő napon minden halottra emlékezzenek.


Advent

Az egyházi év kezdete, a karácsonyt előkészítő időszak, alapgondolata Krisztus várása. Liturgikus színe a lila, bűnbánatot jelképezi. Az egész időszakban az oltár dísztelen, nincs virág. Korábban szokás volt ez időszakban böjtöt tartani, de ennek a hagyománya a 20. század közepén eltűnt. Az adventi gyertyagyújtás a templomban kezdődik advent első vasárnapján szentmisén. Este pedig a község főterén a szökőkútnál a település lakossága számára karácsonyi műsor, vendéglátással egybekötve és meggyújtják az első gyertyát és karácsonyig minden vasárnap így történik. A családokban szintén meggyújtják a gyertyákat az adventi koszorúkon.


Karácsony

Karácsony keresztény ünnep, melyen Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Az ünnep 325-ben került át december 25-ére, az első nikaiai zsinat döntése alapján. Katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi éjféli misén (dec. 24.) való részvétel, amit nálunk dec.24-én délután 17 órakor tartunk meg. Templomunkban fenyőfát állítunk a szentélybe, és a betlehemi istállót a szent családdal. Hittanra járó gyermekek pedig eljátsszák a karácsony misztériumát. 


Év végi hálaadás

Az év utolsó napján tartott hálaadó ájtatosság az elmúlt évben Istentől kapott jótéteményekért. Régebben litánia is volt ezen a napon, a II. Vatikáni Zsinat óta csak szentmise szentbeszéddel van, melyben az egyházközség papja számot ad a híveknek az egyházközség életéről számokban.


 

Parancsolt ünnep, olyan nap, melyet a Katolikus Egyházban szentmisével és munkaszünettel kell megszentelni.

Ilyen napok:

  • január 1. Újév Szűz Mária Isten anyjának ünnepe
  • január 6. Vízkereszt Urunk megjelenésének ünnepe
  • augusztus 15. Nagyboldogasszony Szűz Mária menybemenetelének ünnepe
  • november 1. Mindenszentek ünnepe
  • december 25. Karácsony Jézus születésének ünnepe

 

Tanácsolt ünnep, nem kötelező, de amennyiben lehetséges szentmisén vegyenek részt a hívek.

Ilyen napok:

  • február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
  • március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony
  • június 29. Péter-Pál napja
  • augusztus 20. Szent István király ünnepe
  • szeptember 8. Kisboldogasszony napja
  • december 8. Szeplőtelen Fogantatás napja
  • december 26. Karácsony másnapja
  • március, április Húsvét másnapja

Veni Sancte

(lat., jöjj el Szentlélek Isten), kezdő szavai a kat. egyházban a pünkösdi szequenciáknak. Használatos a Szentlélek segítségül hivására, u. m. prédikáció előtt, a tanév elején és általában minden fontosabb cselekedet kezdetén.


Tedeum

tedeum – ‘hálaadó katolikus istentisztelet’.

A latin Te Deum főnevesült formája; az ilyenkor, ősi gregorián dallamra énekelt latin nyelvű imádság kezdősorából való: Te Deum laudamus (‘Téged Istenként dicsérünk’).

efi gyor